1. mozgás közben valakihez, valamihez eljut, és azt érinti. lábát érte a lövés.

2. tn vhova érkezik. ▸ a közelébe a nyomába se ér | elér valamit, odaérkezik valamihez. végre partot ért. | ▸ célt ér célját éri

3. elér, utolér. még az állomáson érték a vonatot; a vízen érte őket a vihar. | valamin rajtakap. tetten éri.

4. valami történik vele, osztályrészéül jut. szerencse éri. | ▸ szó éri

5. tn (nagysága azzal mérhető, hogy) vhol van a vége, határa, teteje. derékig ér a víz. | (tn is ) széle, vége érintkezik valamivel. a levesbe ér a bajusza; ▸ egymást érik | tn ▸ valakihez, valamihez ér

6. ritk időt, kort, eseményt megér. nem éri a holnapot. | ▸ valamilyen véget ér története (szomorú) véget ér(t).

7. ▸ valamit ér valamivel mit érsz a pénzzel, ha ...?

[?tör ]

1. valamilyen értéket képvisel. annyit nem ér. ▸ annyit ér, mint döglött lovon a patkó

2. tn biz érvényes, szabályos, jogos. ez a dobás nem ér!; ▸ nem ér a nevem

[←ér¹ ]

1. a vérkeringést vezető csőrendszer egy szakasza v. ága. ▸ savó, tej víz folyik az ereiben ▸ eret vág valakin

2. ▸ költői ér

3. növ levél lemezén a tápanyagokat szállító vékony csőszerű rész. | ▸ a paprika ere

4. bánya kőzetek hasadékait kitöltő ásványi anyag, kül. érc. új eret tártak fel.

5. vill | kábel drótszálai közül egy. | szigetelt vezető.

6. vál anyagon vékony, finom fonalas rajzolat. a márvány erei.

[ fgr ]

a csermelynél is kisebb folyóvíz. | ▸ vékony érben

[←ér³ v. fgr ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <termés> folyamatosan érettebbé válik. érik a búza. | <helyzet, ügy> a kívánatos irányban alakul. | ▸ valamivé érik valami a fölény góllá érett.

2. <étel, ital vegyi folyamatok nyomán> fogyasztásra folyamatosan alkalmasabbá válik. érik a sajt. | <szerves anyag> így felhasználásra egyre alkalmasabbá válik. érik a trágya.

3. <kelés> a felfakadáshoz közeledik.

4. valaki fejlődésében előrehaladva valamivé válik. férfivá érik.

5. isk biz érettségizik.

[←ér¹ ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul). ég a tűz, a szén, a ház.

2. e folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít. ég a kályha, a lámpa. | e folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik. ég a szivar.

3. ritk nagy hőségben perzselődik, fonnyad. ég a mező.

4. ▸ valaminek a fényében valamilyen fényben ég a lenyugvó nap fényében ég az erdő.

5. fölhevülve pirul. ég a füle. | <szem> erősen csillog.

6. maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne. ég a nyelve a paprikától.

7. valamilyen érzéstől hevül. ég a vágytól. | irod hevület fűti valakiért, valamiért, vágyik rá. szívem érted ég.

8. biz kudarcot vallva csúfosan szerepel. ég az edző, a csapat.

9. ▸ égnek a telefonvonalak

[?fgr ]

1. a föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség. ▸ beborul fölötte az ég ▸ a szabad ég alatt ▸ égbe nyúló égig érő ▸ égig az egekig magasztal ▸ mintha az égből pottyant cseppent volna le

2. mennyország. | <kif-ekben:> isten. szent ég v. egek! | biz: ▸ a jó ég tudja ▸ ég veled ▸ az égre az egekre kérlek ▸ azt adja az ég!

3. ▸ ég és föld ▸ ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója | <kif-ekben.> ▸ ég és föld ▸ se égen, se földön ▸ égnek áll mered a haja ▸ nézheti a csillagos eget ▸ az eget is nagybőgőnek nézi

[ fgr ]

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].

1. kezét valami felé nyújtja, hogy azt megfogja, elvegye. nyúl valamiért, valami felé, valami után. | kezét, es. a kezében tartott tárgyat vhova nyújtja, dugja, hogy onnan valamit kivegyen. zsebébe nyúl; seprűvel az ágy alá nyúl.

2. ▸ valamihez nyúl a készlethez nyúl. | ▸ valakihez, valamihez nyúl ne nyúlj hozzám!

3. sajtó valamihez mint eljárásmódhoz, eszközhöz folyamodik. szigorú intézkedésekhez nyúl.

4. ▸ valamihez nyúl bátran nyúl a kérdéshez.

5. ritk irod nyúlik.

[↔nyújt ]

1. mezei nyúl. nyulat lő.

2. házinyúl. nyulat tenyészt. | üregi nyúl.

3. ezek vmelyikének húsa (mint étel).

4. ▸ kísérleti nyúl

5. ▸ gyáva nyúl

6. gúny kiskatona.

7. sp biz az a közép- v. hosszútávfutó, aki a verseny elején erős iramot diktál, hogy a győzelemre esélyesek minél jobb időeredményt érjenek el. ▸ kiugrasztja a nyulat a bokorból

[ fgr ]

▸ a disznó nyúlja

[↔nyúl² ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. nyújtással egyre nagyobb felületű lesz. a gumi nyúl. | ▸ nyúlik a kacagástól, nevetéstől

2. <gyermek, növény> gyorsan nő.

3. térben vmeddig terjed, ér. a falig nyúlik.

4. időbelileg hosszabbodik. nyúlnak a nappalok. | időbelileg elhúzódva sokáig, ill. késői időpontig tart. a vita az éjszakába nyúlt. ▸ nyúlik, mint a rétestészta

[↔nyújt ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul). ég a tűz, a szén, a ház.

2. e folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít. ég a kályha, a lámpa. | e folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik. ég a szivar.

3. ritk nagy hőségben perzselődik, fonnyad. ég a mező.

4. ▸ valaminek a fényében valamilyen fényben ég a lenyugvó nap fényében ég az erdő.

5. fölhevülve pirul. ég a füle. | <szem> erősen csillog.

6. maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne. ég a nyelve a paprikától.

7. valamilyen érzéstől hevül. ég a vágytól. | irod hevület fűti valakiért, valamiért, vágyik rá. szívem érted ég.

8. biz kudarcot vallva csúfosan szerepel. ég az edző, a csapat.

9. ▸ égnek a telefonvonalak

[?fgr ]

1. a föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség. ▸ beborul fölötte az ég ▸ a szabad ég alatt ▸ égbe nyúló égig érő ▸ égig az egekig magasztal ▸ mintha az égből pottyant cseppent volna le

2. mennyország. | <kif-ekben:> isten. szent ég v. egek! | biz: ▸ a jó ég tudja ▸ ég veled ▸ az égre az egekre kérlek ▸ azt adja az ég!

3. ▸ ég és föld ▸ ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója | <kif-ekben.> ▸ ég és föld ▸ se égen, se földön ▸ égnek áll mered a haja ▸ nézheti a csillagos eget ▸ az eget is nagybőgőnek nézi

[ fgr ]